PUI háttér
HU EN
Profizmus
Precizitás
Partnerség

A MIKROFIN KLASZTER RENDEZVÉNYÉN TARTOTT ELŐADÁSOK

A Mikrofinanszírozó Pénzügyi és Tanácsadó Klaszter 2010. március 26-án egy előadássorozatot szervezett tagjai számára, melynek célja az volt, hogy az egyes tagszervezetek alkalmazottai megismerkedjenek néhány jogszabályi változással, illetve azzal, hogy mi az a klaszter, és hogyan képzelhető el a jövőben a működése. Jelen cikk ezekről az előadásokról kíván egy rövid áttekintést adni.

Az első előadás címe A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének működési keretei és elvárásai a pénzpiaci szereplőkkel szemben volt. A PSZÁF-fal kapcsolatban 2010. január 1-től rengeteg jogszabályi változás lépett életbe. A legfontosabb, hogy módosult a jogállása, kormányhivatalból autonóm jogállású államigazgatási szerv lett, így megszűnt a Kormány befolyása a szerv felett, és elnökét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök jogosult kinevezni. A PSZÁF szervezete is átalakult,megszűnt a Felügyelet Tanácsa, ezentúl az elnök és a két alelnök vezeti a Felügyeletet. Emellett létrehozták az úgynevezett Pénzügyi Stabilitási Tanácsot, melynek tagjai a pénzügyminiszter, a PSZÁF elnöke és a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A Pénzügyi Stabilitási Tanács a pénzügyi stabilitási célok elérése érdekében tevékenykedik, elsősorban értékelő, javaslattevő, jogszabály kezdeményező jogköre van.

Ezután a Felügyelet öt eljárása került bemutatásra: az engedélyezési, a felügyeleti ellenőrzési, a fogyasztóvédelmi és a piacfelügyeleti eljárás, valamint a közérdekű igényérvényesítés. Ezek közül kiemelendő a felügyeleti ellenőrzés, melynek célja, hogy az ellenőrzött szervezetek működésére és tevékenységére vonatkozó jogszabályok betartását ellenőrizze. Az eljárás sosem titkos, még ha helyszíni ellenőrzés történik, azt is köteles a Felügyelet 10 munkanappal korábban bejelenteni. Ha a PSZÁF megállapítja a jogszabályban, a Felügyelet határozatában vagy a szerv belső szabályban foglaltak megsértését, megkerülését, elmulasztását vagy késedelmes teljesítését, intézkedéseket vagy kivételes intézkedéseket alkalmazhat, vagy felügyeleti bírságot szabhat ki. A felügyeleti bírság százezertől két milliárd forintig terjedhet, az összeg megállapításánál figyelembe kell venni a jogsértés súlyát és következményeit. A jogsértést elkövető szerv vezető állású tisztségviselőjével szemben is kiszabható bírság, melynek mértéke az előző évi jövedelmének 10-80%-a lehet.

A másik fontos, 2010. január 1-től alkalmazható eljárás a fogyasztóvédelmi eljárás, amely elsősorban az Európai Unió nyomására került a törvénybe, hiszen az EU a fogyasztóvédelem magas szintjét várja el minden tagállamtól. Az ellenőrzés titkosan, próbaügyletkötéssel is történhet, melynek lényege, hogy a Felügyelet egy munkatársa úgy tesz, mintha ügyfél lenne, és valamilyen szerződést szeretne kötni. Ennek során vizsgálja a jogszabályok betartását, tehát például, hogy az ügyfél megfelelő tájékoztatást kap-e vagy nem vezetik-e félre. Az ellenőrzés jogkövetkezményeként a PSZÁF elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértő magaratás további folytatását, a hibák és hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a szolgáltatót, illetve fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A bírságot kötelező kiszabni, amennyiben ismételt jogsértés történt, vagy a jogsértés a fogyasztók széles körét érinti (ilyen lehet például egy megtévesztő reklám).

A második előadás a kockázati tőkéről, a kockázati tőkealapról, ezek magyarországi szabályozásáról szót. A kockázati tőketársaságok működésének lényege, hogy tőkét gyűjtenek, majd ezt befektetik egy vagy több társaságba. A cél, hogy minél rövidebb idő alatt minél magasabbra feltornázzák a cég értékét, majd a megszerzett üzletrészt értékesítve haszonra tegyenek szert. Ez jó a vállalkozásnak, mert rövid időn belül, nagyobb összegű tőkéhez juthat, és jó a befektetőknek is, hiszen ők hasznot szerezhetnek. A kockázati tőkealapok létrehozását és működését a tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. törvény) XXXI/B. fejezete szabályozza. A kockázati tőkealap a PSZÁF általi nyilvántartásba vétellel jön létre. Alapításához határozott futamidőre, vissza nem váltható kockázati tőkealap-jegyek zártkörű forgalomba hozatalára van szükség, legalább 250 millió forint értékben. A kockázati tőkealap előre meghatározott, de legalább hat teljes naptári éves futamidőre jöhet létre.

A kockázati tőkealap befektetési és kölcsönnyújtási tevékenységét korlátozza a jogszabály. Így például az egy vállalkozásban szerzett részesedés a befektetéskor nem haladhatja meg a jegyzett tőke 20%-át, a kockázati tőkealap a vagyona terhére ingatlan tulajdonjogát nem szerezheti meg. Kölcsönt csak olyan vállalkozásnak nyújthat, amelyben befolyásoló részesedéssel rendelkezik, és egy vállalkozásnak legfeljebb a befektetett összeg kétszeresének erejéig adhat kölcsönt. Az összes nyújtott kölcsön legfeljebb a befizetett jegyzett tőke fele lehet, és a kölcsön időtartama legfeljebb a kockázati tőkealap működéséből hátralévő időtartam lehet.

Ezután az alternatív befektetési alapok kezelőire vonatkozó (AIFM) irányelvjavaslatról, és a kis- és középvállalkozásoknak kockázatitőke-befektetés formájában nyújtott állami támogatásokról volt szó. Ezen belül részletesen ismertetésre került az Új Magyarország Kockázati Tőke program.

dr. Bartl Barbara